cselédfalu, uradalmi község

TARTALOM

cselédsztrájk

cselédláda, juhászláda, pásztorláda, summásláda

a cseléd, a pásztor, ill. a summás ruhaneműjének, féltettebb használati tárgyainak vagy az élelmiszer tartására szolgáló (kenyeres- vagy eleségesláda), a menyasszonyi kelengyeládával azonos felépítésű láda, → ácsolt láda. Lehetett egykori megkopott menyasszonyi láda, elsősorban pásztoroknál, summásoknál. A cselédnek állt fiút lehetőleg új cselédládával engedték el a háztól, különös tekintettel az előre látható gyakori költözésekre és a családalapítás után benne szállítandó tárgyak nagyobb számára, ami a méretet is befolyásolta. Az asztalos az új ládára ráírta a tulajdonos nevét s többnyire a készítés évét is. Az első eleve erre a célra készült mo.-i pásztorládát a 19. sz. első feléből ismerjük, cselédládát a 19. sz. második feléből. Ezek a 19. sz.-ban általában a menyasszonyi ládának megfelelően virággal díszítettek, és csak a kisebb, szegényesebb példányokon tölti be egyedül az egyszerűen keretezett név a láda elejét. A 20. sz.-ban az új ládákon a díszítés elmaradt, a felirat is mind igénytelenebb, különösen a gyakran házilag összeütött summásládákon. – Irod. ifj. Kodolányi János–Fél Edit: A Néprajzi Múzeum 1965. évi tárgygyűjtése (Népr., Ért., 1966); ifj. Kodolányi János–K. Csilléry Klára: A Néprajzi Múzeum 1963–64. évi tárgygyűjtése (Népr. Ért., 1967); K. Csilléry Klára: A bútor- és világítóeszköz-gyűjtemény gyarapodása (Népr. Ért., 1970).