csoport

a szociológiában és a társadalmi néprajzban a fogalomnak két értelmezésével találkozunk. Szélesebb értelemben csoportnak tekintenek két vagy több egymással valamilyen kapcsolatban álló embert. Szűkebb értelemben csoporton közös célokkal, érdekekkel, kötelékek sokaságával összekapcsolt emberek együttesét értik, akik a közös célok érdekében együttműködnek, és csoportként olyan sajátosságokat mutatnak, amelyekkel a csoportot alkotó tagok egyenként nem rendelkeznek. A szűkebb értelemben vett csoportnak két fajtáját különítette el Charles H. Cooley. Elsődleges csoportnak nevezte azokat az együtteseket, amelyeknek tagjai közvetlenül érintkeznek egymással és spontán keletkezésűek. Másodlagos csoportokként a tudatosan kialakított társulási formákat határozta meg. A magyar néprajzi kutatások mind elsődleges (pl. család, rokonsági csoport), mind másodlagos csoportokra (pl. munkaszervezetek, településegységek, mesehallgató és mesemondó csoport) kiterjedtek, de a kutatások a csoporttagokat összefűző kapcsolat jellege szerint elkülönültek egymástól, céljuk az egyes csoportfajták természetének megismerése, nem a csoporté általában. – Irod. Cooley, Charles H.: Social Organization (New. York, 1909); Kulcsár Kálmán: Az ember és társadalmi környezete (Bp., 1969); Csoportlélektan (szerk. Pataki Ferenc, Bp., 1969).