csordás

a falu melletti csordanyomáson vagy az ugaron járó fejőstehén- és igásökörcsorda pásztora. A falu vagy a csordatartó gazdaság tavasztól őszig tartó időre készpénz és természetbeni fizetés (csordásbér) ellenében fogadta fel. A falu szélén a község tulajdonában levő csordásházban lakott, a mellette levő bikaistállóban, külön bér ellenében, télen a tenyészbikák gondozását is ellátta. A kihajtást csordáskürttel jelzi, terelőeszköze a → karikás és a bot. – Irod. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Balogh István: Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból (Ethn., 1959).