csűrközösség

A nagycsalád szervezet felbomlásával a közös telken lakó családok helyhiány vagy gazdasági okok miatt nem építettek maguknak külön csűrt, hanem az apai házhoz tartozó rakodó-, cséplőépületet közösen használták. A csűrön belül mindegyik családnak meg volt a kijelölt rakodóhelye, a csűr középső részét, a szérűjét azonban a gabona cséplése, a rakodás megkönnyítése miatt felosztatlanul hagyták. Három-négy és több család esetében a csűrfiókokat rekeszekkel szétválasztották, némely családok a csűrpadlásra rakodtak, vagy toldalék épületeket emeltek a csűrhöz. É-i magyar területekről már a 18. sz. elejéről ismerjük, ahol szinte napjainkig fennmaradt, de emlékei még élnek a Dunántúlon és Erdély különböző részén, valamint a szlovákoknál is. – Irod. Gunda Béla: Der Einfluss der Gesellschaftsorganisation auf die Entwicklung der Bauweise (Sociologus, 1963); Selmeczi Kovács Attila: Hof- und Scheunengemeinschaft bei den Palóczen (Műveltség és Hagyomány, 1971).