dus, duss, duska, dusozás, dustánc, tus, tuska, tustoló, tustnóta | TARTALOM | dusza, duszé, duszi |
több szereplős → dramatikus játék címe, amelyet kb. a II. világháborúig Erdélyben, Udvarhely megyében, Gyergyóban s másutt is előadtak húshagyókedden (→ farsang). Ördög-farsangnak is nevezték. A Comico-Tragoedia című, ismeretlen szerzőtől származó moralitás (1646) II. felvonásának rövidített és erősen átdolgozott, folklorizált változata énekbetétekkel. Feltehetően → ponyvanyomtatványokból került a népi színjátszás repertoárjába. A darab a bibliai Gazdag és Lázár példázatot szedi párbeszédekbe, bemutatja a gazdag ember mulatozását, Lázár halálát, a gazdag ember lelkéért vívott harcot s a gazdag pokolra kerülését és pokolbeli kínjait. A moralitás a középkorban igen népszerű „Akárki” drámák családjába is tartozik, de azokban a haldokló lelke általában az égbe jut, míg a Lázár-drámákban a gazdag ember lelke a pokolra kerül. A játék népszerűségét a félelmes s egyben mulatságos ördögfiguráknak s társadalmi mondanivalójának köszönhette. Irod. Kardos TiborDömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek (III., Bp., 1960).