égitestek fogyatkozása

Általános hit volt a magyar nyelvterület egészén hogy nap- és holdfogyatkozás idején ezeket az égitesteket valamilyen állat vagy természetfeletti lény eszi. Néhol napfogyatkozáskor a szabadban fehér tálba vagy tányérba tiszta kútvizet öntöttek, s látni vélték, hogy kutya vagy farkas kapkod a nap után. A Balaton vidékén azt tartották, hogy a napot kakas eszi; más vidéken azt, hogy kereszteletlenül elhalt gyermekek nyelik el a holdat holdfogyatkozáskor. A máramarosi magyarok szerint a holdat a virkolák (→ csordásfarkas) falja fel. A palócok úgy tudják, hogy az égitestek fogyatkozását a markoláb, markalab okozza. E szó elterjedési képéből megállapítható, hogy mely alföldi községekbe települt palóc lakosság. – Irod. Szily Kálmán: Morkoláb (Nyelvőr, 1890); Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Diószegi Vilmos: A palóc etnokulturális csoport határa és kirajzásai. (Az égitest evő mitikus lény, a markoláb elterjedtségének tanulságai) (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1968).