asztalszék, tálcaasztal

alacsony, kisméretű asztal 3–4 becsapolt lábbal és kerek vagy négyszögletes lappal, melynek a közepén néha kör alakú kivágás van a tál vagy bogrács részére. Általában barkácsmunka, egyes kései példányok asztalosbútorok kávás megoldással. A magyar parasztoknál kisegítő bútor nyári köznapi étkezésekhez. Rendszerint leterítetlenül használják (kivételesen székruha van rajta), ill. tálként, ezen szolgálják fel az ételt, amikor is egyenesen a lapjáról esznek. Nincs állandó helye a lakásban, az evés végeztével félreállítják. Mellé gyalogszékre vagy a puszta földre ülnek. – Antik eredetű; a kerek lapú, kivágás nélküli asztalszékváltozat a korábbi, amelyet az előkelő lakásokból az i. sz. első évezred végétől kezdett kiszorítani a négyszögletes magas asztal. Ennek hatására keletkezett az asztalszék négyszögletes formája. Az asztalszék az újkorra csak a népi kultúrában maradt fenn, elsősorban Európa középső és déli területein. A Balkánon deszkalábas formája él, ez újabb, török eredetű. Az asztalszék lapján alkalmazott kivágás mo.-i fejlemény. Mo.-on az északi területek kivételével szinte mindenütt ismerték. Mo.-i paraszti használatára az első valószínű adatunk 1276-ból való. Első mo.-i ábrázolásai a 15. sz.-ból valók. Névváltozatai: evőszék, nagyszék, kerekszék; megőrzött régiességként pusztán széknek is említik. – Irod. Buschan, Georg: Illustrierte Völkerkunde (II., Stuttgart, 1926); Cs. Sebestyén Károly: A magyar parasztház asztala (Népünk és Nyelvünk, 1930); Ottenjann, Heinrich: Alte deutsche Bauernmöbel (Hannover–Uelzen, 1954); K. Csilléry Klára: Adalékok az asztal történetéhez (Népr. Közl., 1958); Kallós Zoltán: Asztalok, székek a gyimesi és moldvai magyaroknál (Népr. Közl., 1960).

Asztalszék, kerek lapja tálszerűen kimélyített (Gyimesközéplok, v. Csík m., 19. sz.). Bp. Néprajzi Múzeum

Asztalszék, négyszögletes lappal (Mezőcsát, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

Asztalszék pásztorszálláson. Az étkezések után ágasra függesztik (Hortobágy, 19. sz. vége)

Asztalszék körül étkező család a konyhai szabadkémény alatt (Balmazújváros, Hajdú-Bihar m., 20. sz. eleje)

Asztalszék, kerek lappal, hevederbe csapolt lábakkal (Szegvár, Csongrád m., 19. sz.). Bp. Néprajzi Múzeum