| bábtánc | TARTALOM | bábu |
bábtáncoltató betlehemezés
a → bábjáték paraszti formája Mo.-on. A századforduló körül három fő táji típusa volt ismeretes: a Balaton környéki, a Felső-Tisza vidéki és az Esztergom környéki bábtáncoltató betlehemezés; szórványosan más helyeken is előfordult. – A bábtáncoltató betlehemezés színpada templom vagy jászol alakú, a primitív bábokat a bábtáncoltató betlehem alsó részén vágott járatban alulról mozgatják. Szereplői közt megtaláljuk az angyalt, ördögöt, Heródest, kéményseprőt, a halált, a pásztorokat, egy női figurát (neve néha Jutka Marinka) és egy adományokat gyűjtő bábot (dékán, Kismiklós). A bábok mozgását a színpadforma határozza meg: forognak, verekednek, a halál leüti Heródes fejét; néha szövegmondás is kíséri mozgásukat. A bábtáncoltató betlehemezés többnyire élő szereplőkkel előadott → betlehemezéssel együtt kerül előadásra. – A magyar bábtáncoltató betlehemezés történeti múltja még nincs felderítve. Sebestyén Gyula középkori eredetűnek tartotta a magyar bábtáncoltató betlehemezést, és úgy vélte, hogy az élő szereplőkkel előadott betlehemes játék is a bábtáncoltató betlehemezésből indul ki; ez azonban nem bizonyítható. – Bábokkal előadott karácsonyi játékot a szomszédos és más európai népek is ismernek, ezek részben laikus játékok, részben vándor hivatásos társulatok előadásában kerültek színpadra. (Érdekes megemlíteni, hogy a vallonoknál is „betlehemes játéknak” nevezték a bábokkal előadott karácsonyi játékot.) Német nyelvterületen rokona a Herodeskasten, a lengyeleknél a szopka, az ukránoknál; fehéroroszoknál a vertep. Az ukrán bábszínpadon a cselekmény két szinten játszódik: a felső részben vallásos tárgyú jelenetek kerülnek előadásra, az alsó szinten pedig „világi” jelenetek. – Irod. Sebestyén Gyula: Bábtáncoltató betlehemeseink szerepe a magyar mysteriumok történetében (Ethn., 1906); N. Bartha Károly: A szatmárcsekei bábtáncoltató betlehem (Ethn., 1933); Petánovits Katalin: A vörsi bábtáncoltató betlehem (Veszprém m.-i Múz. szervezet Évkve, 1966); Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Bp., 1966).
