bazárka

teherhordó eszköz, amelyet két azonos méretű, Y alakú husángból készítenek és amellyel főként rőzsét hordanak az erdőről. Előállításához szívós, nehezen repedő, de könnyű fát használnak (pl. som-, gyertyán- és vadkörtefát). A két villás ágú fa hossza 110–120 cm, a villaágak nyílástávolsága – ahová a rőzsét rakják – 40–50 cm. Ezeket az Y alakú husángokat 4–5 deszkapánttal szilárdan, csapolással összefogatják és ellátják két hevederrel, amelyeknek segítségével az egész alkalmatosságot a hátukra tudják venni. Miután a 100–120 cm hosszúra vágott tűzifát rendben a bazárka ágai közé fektetik, a 30–40 kg súlyú rőzseterhet hátukon cipelik több km távolságra, az erdőből a faluba. – Az eszköz a magyar nyelvterületen szórványosan található meg. A Soproni-hegységben rőzsehordó, a Börzsönyben bazárka, a debreceni erdőségben kákó, Beregben, a Szernye-mocsár vidékén galucs néven ismeretes. A Börzsöny vidéki községekben minden háznál volt egy-két bazárka. Férfiak ritkán használták, a rőzsehordás a nők munkája volt. – A bazárkához hasonló teherhordó eszközök ismeretesek cseh és a nyugati szlovák, valamint alpesi német területeken. Feltehető, hogy a bazárka német telepes csoportok révén honosodott meg a magyar nyelvterület néhány pontján, ill. egyes cseh és szlovák területeken. – Irod. Scheuermeier, P.: Bauernwerk in Italien, der italienischen und rätoromanischen Schweiz (Erlenbach–Zürich, 1943); Baran, L.: Krkonošske „krůšnĕ” (Česky lid, 1954); Erdélyi Zoltán: Bazárkások (Népr. Közl., 1956. 1–4. sz.).

Bazárka (Börzsöny hegység)