| bezgetés | TARTALOM | bíbor |
etnológus, filozófus. A bp.-i tudományegy.-en 1909-ben doktorált, 1910-től a Vallás- és Közoktatási Min. munkatársa. 1920-ban a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Felügyelőségének megszervezését végezte. 1922–1924 között az iskolán kívüli népművelés országos felügyelője. 1924-ben a szegedi egy.-i könyvtár ig.-jává nevezték ki. Néplélektani, történeti-etnológiai munkássága hatással volt a kortárs néprajzi kutatásra. – A → Népünk és Nyelvünk Szegeden megjelent folyóirat alapító szerk.-je volt, szerk. a Néprajzi Társaság Társadalomtudomány c. folyóiratát 1921–1924 között. Nagy szerepe volt abban, hogy a szegedi egy.-i ifjúság körében egészséges szellemi erjedés indult meg. – F. m. A primitív ember világa (Szeged, 1927); Földrajzi szempontok a magyar lélek egyéniségének megítélésében (Szeged, 1930); Nomád népek lángelméi: Árpád, Géza és Sarolt (Szeged, 1932, 1933). – Irod. Ortutay Gyula: B. I. (Népünk és Nyelvünk, 1935); Szombatfalvy György: B. I. (Társadalomtudomány, 1935).