agrárváros

olyan település, amely elsősorban mezőgazdasági termelők lakó- és munkahelye, de mint népes hely, környezete számára igazgatási, kulturális, kereskedelmi és egészségügyi feladatokat is ellát. Agrárvárosnak tekinthetők a történelem legrégibb városai, amelyek Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína folyóvölgyeiben, oázisaiban jöttek létre. Az újkorban az agrárváros különösen gyakori K-Európában, és szinte uralkodó várostípus a magyar Alföldön. Az alföldi magyar (Kecskemét, Nagykőrös, Hódmezővásárhely, Makó stb.), mivel határában tanyák állnak, más európai agrárvárosoktól különböző, különleges településforma. Három építési övezetből áll. Középen van az emeletes házakat magában foglaló városmag a különféle középületekkel. E körül nagy kiterjedésű burokként terül el a → falusias építési övezet, amelyben az agrárváros fenntartó eleme, a parasztnépesség lakik. A határban szétszórtan tanyák állnak, ezek azonban hosszú időn át nem voltak önálló települések, hanem mindegyikük gazdaságviteli tartozéka egy-egy városbeli parasztháznak. A kül- és belterület kapcsolata erős, a gazdasági és társadalmi élet szempontjából meghatározó. – Irod. Erdei Ferenc: Magyar város (Bp., 1939); Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp., 1963).