bográcstársaság

TARTALOM

bojtár

bojt

így nevezik Kalotaszeg egyes községeiben azt a selyemszálakból kötött, gyöngyös hálóba foglalt bojtpárt (két bojtot), melyet egy hosszú fonott szalag két végére varrnak. A rendesen vörös, ritkábban zöld vagy más színű bojtot legény adja a lánynak szerelmi ajándékul cserébe a kapott gyöngyös bokrétáért. A lány, még mint fiatalasszony is, nagy ünnepen a nyakába kötve hordja hátul ezt az ékességet. Körösfőn hasonló szerepben három eltérő színű – piros-zöld-sárga – szőrszalag végeit rajtozzák ki, kötik fel együtt olyan hosszan, hogy a bojt csaknem a szoknya aljáig érjen. Közeli rokona a bojtnak a sárközi csafring. Ez is selyemszálból kötött, nemegyszer horgolt, a bojtnál kisebb dísz, amelyet korábban a paszományosok készítettek. A csafringot lány nem viselte, csak a gyermektelen fiatalasszony fűzte át zsinórját főkötője madzagházán és szorította vele össze és kötötte meg a tarkón. A csafring a háta közepéig ért viselőjének. A bojtnak és a csafringnak közvetlen kapcsolata lehet az úri leltárak hasonló nevű darabjaival. – Irod. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században (I–III., Bp., 1879–1896).