bokorgazda

a halászok egy munkaidényre közös (nagy-)hálóhoz társult csoportjának állandó vezetője. Bandagazda, halászmester, hálósgazda (halász) néven is ismert. Halászbíró, halászmester és gazda elnevezéssel már a 16. sz.-ban találkozunk, amelyek minden valószínűség szerint vezető, de egymástól is eltérő munkaköröket jelöltek. A bokorgazda szerepe függött az önálló vagy jobbágyi, ill. bérleti halászattól, továbbá a háló nagyságától, tulajdonosának (vagy tulajdonosainak) kilététől stb. Eszerint a személye lehetett bérlő, albérlő, ill. → vállalkozó, → alvállalkozó vagy csak a → halászbokor önként, közakarattal választott és a társakkal egyenrangú vezetője. A bokorgazda általában mégis több társainál: már a 16. sz.-ban ő építi a halfogó rekesztékeket, ezért a zsákmány harmada illeti, egyenlő osztás esetén pedig külön díjazásban részesül. Hasonló a helyzet az újkori alvállalkozókkal, akik nemegyszer a zsákmány felét is elvitték. Önálló vállalkozóknál természetesen az egyenlő osztály elve uralkodott, csak a szerszámhasználatért járt valami különpénz. Az alvállalkozó típusú bokorgazdák kiváltságos helyzetét nagyban csökkentette a munkában való részvétele. (→ még: bandagazda) – Irod. Solymos Ede: Banda–bokor–brigád (Halászat, 1956); Katona Imre: Munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon a kapitalizmus korában (Agrártört. Szle, 1961).