határszabadulás

a → földközösségnek a határ használatát szabályozó tevékenysége és a nyomásos gazdálkodás fennállása idején az az időpont, amelytől kezdve a faluhatár vagy annak meghatározott része bizonyos tilalom alól felszabadul (réten a kaszálás, legelőn a kihajtás, ugaron és tarlón a legeltetés megkezdése, az erdőn a vágatás, a szőlőben a szüret kezdete és a böngészés). A határszabadulás időpontja tehát a használat módja szerint változott, kihirdetése után kinek-kinek szabad volt az ugaron, a betakarított szántóföldön, a szénabehordás után a réten legeltetni, az erdőben makkoltatni, a szőlőben és a tarlón szedegetni. A határszabadulás után az emberek vagy állatok által a be nem takarított termésben vagy szénában okozott kárért nem járt kártérítés. – Irod. Balogh István: Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században (Ethn., 1954, 1955).