fátyoltű

átlag 6–10 cm hosszú, sárgaréz vagy ezüst tű, tompa végén néhány cm-es gömbölyded vagy hengeres, ötvösművű fejjel. Új menyecskék könnyű fehér fátylát erősítik kétoldalt halántéknál 3–3 fátyoltűvel az alatta levő fejkötőhöz. Sárköz vidékén 1–1 fátyoltűt (tekerődző tű) a fülnél szúrnak a fátyolba (fültű), 2–2 feljebb kerül, egymást keresztezve, átölelve (csóktű). Jellegzetes a Brassó környéki szászoknál és szomszédságukban a hétfalusi csángóknál; a Felvidéken a szlovákoknál, a Duna mentén a szerbeknél. A Sárköz vidékén a fátyoltű feje legtöbbszőr a tű végét körülölelő fémsodronyok és gyöngyházszemek (ehelyett esetleg színes üvegkövek) váltakozó soraiból áll, préselt fém félgömböcskékkel tarkítva. Ugyanitt előfordult balkánias áttört filigrán gömbölyded fej is, néha kisebb csüngő gömbbel. Erdélyben a feje a tűre merőleges körlapon félgömb alakban elhelyezett zománcos, üvegköves díszekből áll. A fátyoltű országszerte előfordult a 17–18. sz.-i úri viseletben. – Irod. Kovách Aladár: A tolnamegyei Sárköz népviselete (Népr. Ért., 1907); Malonyay Dezső: A székelyföldi, a csángó és a torockói magyar nép művészete (Bp., 1909); Fél Edit: Women’s Clothing in the Sárköz (Folia Ethn., 1950).

Filigrán művű fátyoltű a bíbor letűzéséhez (Sárköz, Tolna m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Filigrán művű fátyoltű a bíbor letűzéséhez (Sárköz, Tolna m.) Bp. Néprajzi Múzeum

„Tekerőző” menyecske (Szeremle, Pest m.)

„Tekerőző” menyecske (Szeremle, Pest m.)

Gyöngyös végű fátyoltű a bíbor letűzéséhez (Decs, Tolna m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Gyöngyös végű fátyoltű a bíbor letűzéséhez (Decs, Tolna m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Gyöngyökkel és üvegkövekkel kirakott fátyoltű (erdélyi ötvösmunka) Bp. Néprajzi Múzeum

Gyöngyökkel és üvegkövekkel kirakott fátyoltű (erdélyi ötvösmunka) Bp. Néprajzi Múzeum

Főkötőre borított fátyol a fiatalasszony fején (Galgamácsa, Pest m.)

Főkötőre borított fátyol a fiatalasszony fején (Galgamácsa, Pest m.)