iga

1. általában azt a szerszámot jelenti, amelybe a vonójószágot befogják. Aszerint, hogy a vonójószág szarvasmarha vagy ló, az eszköz más-más anyagú és alakú. A szarvasmarha befogására a → járom szolgál, míg a lovat → hámba vagy → kumetba fogják. – 2. → fogat, vagyis valamely vonójószágnak a munkába fogása. Innen származnak: igázás, csigás (csigás kocsis stb.), igásállat, igába törés, igavonó, igaerő, ököriga, lóiga, szamáriga, továbbá: iga-robot, iga-uzsora stb., sőt átvitt értelemben igálkodik (törekszik), iga alatt nyög, húzza az igát, leigáz stb. kifejezések. Aszerint, hogy hány vonójószágot fognak igába, van: egyes iga, kettes vagy páros iga, hármas, négyes, ötös, hetes iga stb. Páratlan számú igásállat csak a lovas fogatoknál szerepel, szarvasmarhát általában párosával fognak igába vagy szükségből egyes igába. – Irod. Dömötör Sándor: Hetési igafajták (Népr. Közl., 1958); Bodó Sándor: Jármok a Hajdúságban (Ethn., 1966).