juhászcéh

a juhászoknak az iparosokhoz hasonló szervezete. A 17. sz.-ból ismeretes, hogy a Gömör megyei juhászok, akik húsz faluban laktak, kiváltságként a bárányok és a vetés után dézsmát nem fizettek. A csallóközi juhászcéh szabályai 1717-ből ismertek, az iparoscéhhez teljesen hasonló céhkönyvük 21 artikulust tartalmazott, céhmestert választottak, céhládájuk volt stb. Nem vált általánossá, a 18–19. sz.-ban, elsősorban a dunántúli területeket jellemezte. Fejér megyében a „német juhászok”-nak volt céhjük Székesfehérvár székhellyel. – Irod. Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása (Bp., 1909); Riedl, Adalbert: Die Hirtenzunft in Burgenland. Ein Beitrag zur Geschichte des Hirtenwesens im burgenländischen Raum (Eisenstadt, 1962).