fogadott szűr

TARTALOM

fogadtató

fogadott ünnep

helyi → ünnep, amelyet munkatilalommal, ájtatossággal, istentisztelettel, fogadalmi búcsúkkal ünnepelnek. Keletkezésüket többnyire valamely elemi katasztrófából való megszabaduláshoz (tűzvész, árvíz, járvány) vagy valamely történeti eseményhez, főleg a török, tatár csatározásokhoz fűzik; a valódi ok emlékének homályba merülésekor → szokásmagyarázó mondákkal magyarázzák eredetét. Gyakori Győr-Sopron megyében; Fertőhomok községben pl. Szent György napjától Szent Ivánig minden szombat délutánja volt munkatilalommal; hasonló fogadott ünnepeket ismertek Lövőn, Újkéren stb. is. Széken (v. Szolnok–Doboka m.) az 1717. évi tatárpusztítás emlékére augusztus 24-én (Birtalan napja) tartanak fogadott ünnepet. A Balaton-parti községekben a vízen történt balesetek emlékére tartottak fogadott ünnepet. A fogadott ünnephez tartozhatott harangozás és körmenet is, pl. Szolnokon az 1744-es dögvész emlékére tartottak zászlós körmenetet teljes munkaszünettel. Komáromban az 1783-i földrengés emlékére a Péter-Pál nap utáni vasárnapon tartottak a r. k.-ok fogadalmi körmenetet. Ugyanekkor a ref. és ev., valamint a gör. kel. templomokban is megemlékeztek a természeti csapásról. Gyulán az 1950-es évek végéig egy 18. századi pusztító vihar emlékére pünkösd harmadik napján minden felekezet fogadott ünnepet tartott. – Ha a fogadott ünnep valamely népszerű szent napjához fűződött, szobrához körmenetben vonultak. – Irod. Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos: Vallásos élet (A magyarság néprajza, IV., Bp., 1941–43); Hetényi János: Fogadott ünnep és mondája Fertőhomokon (Ethn., 1948).