földól

domboldalba vagy veremszerűen a földbe vájt, négyszögletes alaprajzú, falazat nélküli vagy gyephantból rakott alacsony falazatú, nyeregtetős, padlástalan állattartó építmény. A teteje a gödör két végén leásott ágasokon végignyúló, mestergerendához és a gödör szélére támasztott szarufákra terített szalma vagy kóró fölé halmozott föld. Bejárata az egyik hosszanti oldalán van, a bejárat elé és fölé fedeles gádort építenek. Dombos vidéken sokfelé elterjedt, a Duna–Tisza közén eléggé általános volt. A Nyírségben a valószínűleg kárpát-ukrán eredetű gugyec néven ismerik. – Irod. Ébner Sándor: Néhány adat az alföldi földházhoz és földólhoz (Népr. Ért., 1929); Bátky Zsigmond: Földól és tüzesól (Népr. Ért., 1929).

Földól (Gebe, Szabolcs-Szatmár m.)

Földól (Gebe, Szabolcs-Szatmár m.)

Ugyanez a földól a gádor felől

Ugyanez a földól a gádor felől

Földól a putriól (Kéleshalom, Bács-Kiskun m.)

Földól a putriól (Kéleshalom, Bács-Kiskun m.)