fráng

a földesúri pénzbírságolás egyik fajtája, amelyet akkor szabtak ki, ha valaki az elrendelt békességet, nyugalmat erőszakos eszközökkel megsértette. Feltevések szerint az intézmény a határos német területek hűbéri jogából származott, mert szinte kizárólag az ország Ny-i részeinek irodalmában fordul elő. Aki nem fizette a frángot, köteles volt nagyobb összegű bírságot fizetni. Néhány esetben a helység frángján kívül bizonyos helyekre és személyekre is állapítottak meg frángot. Főleg olyan helyekről volt szó, amelyeken összeveszés, verekedés, erőszaktétel könnyebben bekövetkezett vagy fokozottabb védelmet igényelt. Ilyen helyek voltak: a bíró háza, a kocsma, a szőlőhegy a pincéivel, a malom, a vásár. A bíró házának frángja védte a bíró személyét is. A szokást a hatóságot megillető fokozott védelemre vonatkozó modern rendelkezések történeti előzményei között tartjuk számon. – Irod. Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVI–XVII. században (Bp., 1954).