Gönyei Sándor, Gönyey, Ébner (Kolozsvár, 1886– Bp., 1963)

néprajzkutató. Kolozsvárt biológiai doktorátust tett, majd tanár lett Csíksomlyón. Az I. világháború után Györffy István biztatására néprajzzal foglalkozott, s 1920-tól 1944-ig, nyugdíjazásáig a Néprajzi Múz. munkatársa volt. Az ország szinte minden táján s a néprajz szinte minden tárgykörében közvetlen kutatás, tapasztalat alapján – a halászattól a néptáncig – értékes, részben monografikus gyűjtő munkát végzett. Több mint 10 000 fényképfelvétel, több száz gyűjtött tárgy tanúsítja eredményeit. Főként a népi építkezés, a háziipar és a falusi kisipar kérdései foglalkoztatták. Lajtha Lászlóval közösen írta meg A magyarság néprajza táncról szóló fejezetét. Számos tanulmánya jelent meg, főként a Népr. Ért. és az Ethn. lapjain. – F. m. Bodrogközi szőttesek (Bp., 1924); Drávaszögi hímzések (Bp., 1944); Magyar népi táncok (Lugossy Emmával, Bp., 1947); 111 népi táncdal (Rajeczky Benjaminnal, Bp., 1958). – Irod. K. Kovács Péter: G. S. (A Népr. Múz. Adattárának Ért.-je, 1962–63).