kultúrkör

a néprajtudományba először 1898-ban, Leo Frobenius által bevezetett és később F. Gräbner által pontosabban kidolgozott fogalom kultúrelemek egy meghatározott területre jellemző komplexusára. A fogalmat P. W Schmidt és P. W. Koppers építették tovább és a → kultúrtörténeti módszer segítségével egy sor, az egész világot átfogó kultúrkört állapítottak meg, amelyeket relatív kronológia szerint rendeztek el abban a meggyőződésben, hogy ezek révén különböző intézmények, képzetek stb. eredetkérdéseit oldhatják meg. – Irod. Gräbner, F.: Methode der Ethnologie (Heidelberg, 1911); Schmidt, P. W.–Koppers, P. W.: Völker und Kulturen (Regensburg, 1924); Schmidt, P. W.: Handbuch der Methode der kulturhistorischen Ethnologie (Münster, 1937); Vajda László: A néprajztudomány kultúrtörténeti iránya és a „bécsi iskola” (Ethn., 1949).