lábas

tűzálló agyagból való, széles fenekű, kerek, lapos edény, alján három, rendszerint egymástól egyenlő távolságra elhelyezett lábbal. Oldalfala magasságától függően van mély és lapos változata. Fogói változatosak: korongolt nyél, amelyet a fenekével nagyjából párhuzamosan helyeznek az oldalára; egy, ill. két fül; ritkán egy-egy nyelvecskéhez hasonló ovális lapocska, amelyet szintén vízszintesen ragasztanak az edény pereméhez. – Rendszerint csak a belseje mázas, néha barna vagy zöld, kívül általában mázatlan. Igen ritkák és szépek azok a Gömörben készült lábasok, amelyek kívül és belül széles, függőleges sávokban barna, zöld és sárga mázzal díszítettek. Azokban a fazekasközpontokban, amelyekben tűzálló edényeket készítettek, lábast is korongoltak a fazekasok. Űrtartalmuk közepes, kb. 4 literes volt a legnagyobb. A lábast a lakóházban szabad tűzön használták ételek pirítására, pörkölésére, sütésére. Oly módon állították az edényt a tűz fölé, hogy oldalról és alulról egyenletesen érhette a meleg. – Ilyen edények középkori ásatásainkból is szép számmal kerültek elő. Országosan elterjedt forma volt. A tárgy legjellemzőbb részének, a lábának neve vált az egész tárgy nevévé. A muzeológiai szakterminológia ezt a lábbal ellátott formát a népnyelvből vett lábas serpenyő, a láb nélküli változatot pedig a köznyelvi lábas névvel jelöli. Ez utóbbinak szintén ismeretes a serpenyő, cserpenyő, csréplábas elnevezése is. A szabad tűz fölött e formát vas háromlábra állították, s úgy készült benne az étel. A zárt tűzhelyeken, pl. az ún. rakott sparhelten kizárólag e láb nélküli lábasokat használták, természetesen vas háromláb nélkül. A vasból öntött lábasok későbbiek. A két háború között szinte teljesen kiszorították a paraszti háztartásokból a cseréplábas minden változatát a vaslemezből préselt gyári lábasok. – Irod. Bátky Zsigmond: A magyar konyha története (Népr. Ért., 1937); Gunda Béla: Magyarországi primitív főző-sütő eljárások és néprajzi kapcsolataik (Népr. Ért., 1935); Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása (Bp., 1943); Igaz Mária–Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr. Ért., 1965).

Lábas (általános forma)

Lábas serpenyő