| lélekmelegítő | TARTALOM | lélekvesztő |
végrendelet útján az egyház részére hagyományozott pénz vagy jószág, amellyel a jobbágyok haláluk utánra üdvözülésüket kívánták megváltani, ill. családjuk jövőbeli jó kapcsolatát biztosítani az egyházi körökkel, továbbá sok helyen a végrendeletet ezáltal kívánták érvényessé tenni. A végrendeletben a lélek a hagyományok között nagy szerepet játszott, néha konkrét célját is meghatározták, pl. a templom székének a felújításra, ablakának a kijavítására, gyertyák vásárlására, esetleg visszterhesen adományozták, pl. úgy, hogy az egyház abból fizesse az elhalt temetési költségeit, koporsóját stb. vagy meghatározott ideig a templomban imádkozzanak lelki üdvéért. Néhány földesúri birtokon a jobbágyi végrendelet jóváhagyásra szorult; ennek sokszor volt egyik előfeltétele az egyház részére hagyományozott adomány, a lélekváltság. A szegények vagyoni viszonyaikhoz mérten általában sokkal inkább rendelkeztek a lélekváltság felől, mint a vagyonosabbak. – Irod. Tárkány Szücs Ernő: Vásárhelyi testamentumok (Bp., 1961).