Lukács Károly (Balatonboglár, 1882–Bp., 1954)

néprajzkutató és természettudós. Tanulmányait Kaposvárott, Bp.-en és a párizsi Sorbonne-on végezte, földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1907-ben doktorált. Mivel az ellenforradalmi rendszer lehetetlenné tette, hogy középiskolai tanárként dolgozzék, a Balaton halászatának szervezője, fejlesztője lett. A hazai halászat történetével foglalkozott. Megszervezte a siófoki múz.-i gyűjteményt is. Dolgozataiban nagy figyelmet szentelt a néprajzi vonatkozásoknak. Tanulmányai, közlései a Halászat, Balaton, Balatoni Szemle, Magyar Statisztikai Szemle, Hidrológiai Közlöny, Etnographia, Magyar Nyelv stb. folyóiratokban és a Siófoki Füzetek sorozatban láttak napvilágot. – F. m. Jégi halászat a Balatonon (Bp., 1934); A balatoni halászat múltjából (Bp., 1943); A balatoni halászat múltjából. Adatok a Balaton birtoktörténetéhez. A veszprémi egyház balatoni birtokai (Bp., 1943); A Balatonvidék földrajza kétszáz év előtt (Bél Mátyás Notitia... kéziratának ford., Tihany, 1943). – Irod. Csermák Géza: L. K. (1882–1954) (Ethn., 1954).