magyarság néprajza, A, A magyarság néprajza

a magyar népi kultúra első tudományos összefoglalása. Négy kötetben jelent meg, első kiadása 1933–37-ben, a második és harmadik 1941–43-ban. Az első kötetben találhatók a táplálkozás, építkezés-település, bútorzat, mesterkedés és viselet fejezetei. Szerzői Bátky Zsigmond, Györffy István és Viski Károly. A második kötet tartalmazza a gazdálkodás (gyűjtögetés, halászat, vadászat, állattartás, földművelés, teherhordás, közlekedés, jeladás), a díszítőművészet és a „hagyomány tárgyai” c. fejezeteket. Szerzői Györffy István és Viski Károly. A harmadik kötetben olvashatók a népdalról, a népi epikáról, az anekdotáról, a mondáról, a meséről, a drámai hagyományokról, az oktató és alkalmi hagyományokról, a stílusról és a nyelvjárásokról szóló fejezetek. Szerzői Viski Károly, Solymossy Sándor, György Lajos, Berze Nagy János, Szendrey Zsigmond, Tolnai Vilmos, Zlinszky Aladár, Horger Antal. Végül a negyedik kötetben találhatók a zenéről, a táncról, a szokásokról, a hitvilágról, a játékról és a vallási néprajzról Kodály Zoltán, Lajtha László, Gönyey Sándor, Szendrey Zsigmond, Solymossy Sándor, N. Bartha Károly és Schwartz Elemér által írt fejezetek. A magyarság néprajzának alapötlete Viski Károlytól származott. Elsőként írt észt nyelven megjelentetett összegező tanulmányt a magyar népi kultúráról (Ungari vaspärane Kultuur, H. n., 1926), és más nyelveken a magyar népművészetről összefoglalókat. Viski Károly készítette el A magyarság néprajza előzetes tervét. Előbb csak a magyarság tárgyi néprajzának megírását tervezte munkaközösség segítségével, majd amikor az Egyetemi Nyomda érdeklődött a készülő munka iránt és ajánlkozott kiadására, elkészítette a III.–IV. kötet tervét is. A magyarság néprajzának első kiadása sajtó alá rendezőként Czakó Elemért, a Néprajzi Társaság akkori elnökét, az Egyetemi Nyomda ig.-ját, magas beosztású min.-i tisztviselőt tüntette fel, a valóságos szerkesztői és lektori munkát azonban Viski végezte. Az első kiadás sikere után ugyanő rendezte sajtó alá Palotay Gertrúd segítségével a 2. és a 3. kiadást is. Előbb bővítést, szerkezeti változásokat, átírást és bővebb jegyzetkészítést tervezett, amit azonban nem sikerült megvalósítania. Végül a szövegen nem változtatott, de a bírálatoknak helyt adva pontosabbá tette az illusztrációk elhelyezését, bővítette a képanyagot, az újabban megjelent könyvekkel és tanulmányokkal kiegészítette az irodalomjegyzékeket.

A magyarság néprajza I. kötetének címlapja