| Mailand Oszkár (Algyógy, 1858–Déva, 1924) | TARTALOM | Ma (Máig) is élnek, ha meg nem haltak |
történetíró. Jogi és bölcsészeti tanulmányokat végzett, 1808-ban a bécsi magyar kancellária tisztviselője lett, de szembaja miatt 1817-ben lemondott. Támogatta a hazai irodalmi vállalkozásokat, de a reformtörekvések ellenkezője, az udvar híve volt. A Grimm-gyűjtemény keltette népies érdeklődés jegyében készült s német nyelven kiadott magyar mesegyűjteménye, amely csupán két évvel követte Gaál György úttörő munkáját, első formájában 16, a 2. kiadásban 24 szöveget tartalmaz. Fele eredeti alkotás, másik részét változatokból állította össze. Német nyelvű hazai versantológiájának bevezető tanulmányában a magyar népköltészet jelentőségét hangsúlyozta. Néhány magyar mesét és mondát magyarul is közölt. – F. m. Magyarische Sagen und Märchen (Brünn, 1824); Magyar regék, mondák, népmesék (Pest, 1864, a fenti mű magyar tolmácsolása, ford. Kazinczy Ferenc, kiadta Kazinczy Gábor); Magyarische Gedichte (Stuttgart und Tübingen, 1825). – Irod. Váradi Zoltán: Gr. M. J. szerepe a magyar irodalomban (Máramarossziget, 1911); Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai (Bp., 1955).