matrac | TARTALOM | matrilineáris leszármazás |
zeneszerző, zenetörténész, pedagógus. Családja 1804-ben költözött Pestre, az egy.-en jogot, magánúton zenét és zenetudományt tanult. 1816-tól nevelő volt. 183341 közt szerk. a Regélőt és melléklapját, a Honművészt. 1837-től munkatársa, 1846-tól őre az MNM könyvtárának. Párhuzamosan 1837-től a Hangászegyesület titkára, 1840-től az egyesület énekiskolájában a Nemzeti Zenede elődjénél ig. Kótás népdalkiadványai, népzenei, zenetörténeti tanulmányai e szakterületnek az önkényuralom alatt legrangosabb hazai termékei. F. m. Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye (Pest, 185258); Történeti, bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból (Pest, 1859). Irod. Várnai Péter: Egy magyar muzsikus a reformkorban. M. G. élete és munkássága a szabadságharcig (Zenetudományi Tanulm., II., Bp., 1954); Várnai Péter: M. G. élete és munkássága a szabadságharctól haláláig (Zenetudományi Tanulm., IV. Bp., 1955).