medvealakoskodás

medve megjelenítése, utánzása; az → állatalakoskodás egyik leggyakoribb formája. Különösen felvonulások alkalmával (pl. → farsang, → szüret) öltöznek medvének. Megjelenik azonban a medve a → fonóban, a → lakodalomban és különböző → munkaszokások alkalmával (pl. aratás, dohányfűzés). A medvét alakító legényt szalma- vagy gyékénykötéllel csavarják körül olykor az öltözete rossz ruha vagy bunda. Fejére → álarcnak zabostarisznyát húznak, amelyen füleket alakítanak ki, korommal szemet, orrot, szájat rajzolnak rá. Egy alakoskodó láncon vezeti a medvének öltözött személyt. A medvét vezető legény többnyire rossz fazekat ver, amellyel mint dobszóval a medvét táncra serkenti. A medve esetlen mozdulataival szórakoztatja a jelenlevőket. Gyakran sor kerül a medve elárverezésére. A jelenlevők alkudoznak rá, egymásra licitálnak, tréfálkoznak, miközben a medve ugrándozik, táncol, ijesztgeti a lányokat és a gyerekeket. – A medvealakoskodás országszerte ismert; a magyarral szomszédos népek hagyományában is gyakori. – Irod. Dömötör Tekla: Állatalakoskodások a magyar népszokásokban (Ethn., 1940); Ferenczi Imre–Ujváry Zoltán: Farsangi dramatikus játékok Szatmárban (Műveltség és Hagyomány, 1962); Ferenczi Imre–Ujváry Zoltán: Népi dramatikus játékok alkalmai és típusai az Alföldön (Műveltség és Hagyomány, 1966); Dömötör Tekla: Masken in Ungarn (Schweizerisches Archiv für Volkskunde, 1967).

Medveálarc (Panyola, Szabolcs-Szatmár m.)

Medvealakoskodó és vezetője (Panyola, Szabolcs-Szatmár m.)