méhben megszólaló magzat, a

emberfeletti képességekkel rendelkező → mesehős, → mesekezdő motívum. Természetfeletti módon, virág illatától, borsszem lenyelése következtében fogant fiú nem akar megszületni. Egyszer anyja méhében sírni kezd. Senki sem tudja elhallgattatni. Tudós asszony vállalkozik rá. Megszólal: „Hallgass, hallgass, Borsszem Vitéz, neked adom szép Júliát, aki erdőt zöldít s mezőt virágoztat.” A méhben megszólaló magzat nyomban elhallgat és megszületik. (AaTh 409B*, BN 409** folytatása rendszerint MNK 400 B*: „Világszépasszonya”) – Költői, de viszonylag ritka mesemotívumunk. Mindössze 4 változatáról tudunk (a Berze Nagy János által elemezett mesék közül az 1., 3. és 4. változat nem tartozik ide; újabb változatok nem kerültek elő): „Világszép Sárkány Rózsa” (Duna melléke), „Borsszem Vitéz és szép Júlia, aki erdőt zöldít s füvet virágoztat” (Szováta), „Gyöngyharmat János” (Eger), „Kígyóbőrű Kámán Sára: Világszépasszonya” (Egyházaskér). 5. változatként ide sorolható még Benedek Elek „Az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony” c. meséje, ennek elejét azonban az író valószínűleg nem ítélte gyermekek számára alkalmasnak, s átírta. A típusnak csak román és szlovén párhuzamairól tudunk. – Irod. Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág (II., Bp., 1894–96); Schullerus, A.: Verzeichnis der rumänischen Märchen und Märchenvarianten (FFC 78. Helsinki, 1928); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I., Pécs, 1957).