kaszoj

egyszerű, gerendákból rakott, nyeregtetős kunyhó, amelyet erdei kaszálón, juhteleltető szálláson építenek a pásztor számára. A kaszojjal egybefüggően építik fel a juhok sövénykerítését, a kosarat, ill. a nyitott oldalú ereszes telelőólat, a kolnyicát. A kaszojok berendezése is egyszerű. Hagyományos tűzhelye nyitott: fal melletti alacsony padka, amely körül a boronafalat sárral tapasztják be. Néhány fogas, esetleg kis szék, asztal tartozik a berendezéshez; az utóbbi célra olykor négy földbe vert karóra mint lábakra illesztett természetes palalapot használnak. A kaszoj egyik hátsó sarkát a gyenge bárányok számára sövénnyel elkerítik: ez a cark vagy carok, amelynek szénával borított teteje alvó-fekvőhelyül szolgál. A kaszojt az erdélyi pásztorok használják. A szó román eredetű. – Irod. Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton (Debrecen, 1956).

Kaszoj kosárral és kolnyicával (Domokos, Lápos-völgye, v. Szolnok-Doboka m.)

Kaszoj kosárral és kolnyicával (Domokos, Lápos-völgye, v. Szolnok-Doboka m.)