| mészárosság | TARTALOM | mészégető |
az urbárium rendszerében a földesúri jogok közé tartozott a húsbehozatal jogával együtt. Ha a földesúr olyan mészárszéket tartott fenn, amely a község igényeit kielégítette, a jobbágy elvesztette a faluba behozott húst, és három napi kézi robottal bűnhődött. Ugyancsak tilos volt húsnak engedély nélküli kimérése, és ezt mint „kurtamészárszék-árulás”-t büntették. Egyes helyeken a szokásjog a tilalom alól kivette a házi húsmérést és a piacon darabszámra való húsárulást, amely lehetőségekkel a lakosság szabadon élhetett. A mészárszék jogának gyakorlása sok helyen a földesúr részére nem volt jövedelmező; ilyen esetben a jobbágyközségeknek vagy tehetősebb jobbágyoknak adta bérbe. – Irod. Eckhardt Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bp., 1946).