muff

rendszerint szőrméből varrt, 20–40 cm hosszú, csőszerű viseletkiegészítő, melynek két végébe be lehet dugni a kezet, és a test előtt tartva viselik. Téli, utcai, a kéz melegen tartására szolgáló darab. A 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig gyakori volt az európai városi viseletben, hol inkább a férfiak, hol pedig a nők s gyermekek viselték. Változó méretekben volt divatos. Alája gyakran kesztyűt is felhúztak. – A magyar népviseletekben ritka. Komárom és Esztergom m. néhány községében a 19. sz. első felétől a 20. sz. közepéig hordtak csupasz kezükön fekete vidraprémes tuszlit az asszonyok, akiknek már megszületett első gyermekük. Itt kifejezetten állapotjelző viseletelem, a templomi öltözet tartozéka. Mezőkövesden kopott női ködmön ujjából készült gyermekeknek a gyugó. Vorarlberben viseltek pl. parasztasszonyok hosszú muffot. – Irod. Fél Edit: A női ruházkodás Martoson (Népr. Ért., 1942); Davenport, M.: The Book of Costume (New York, 1962); Thiel, E.: Geschichte des Kostüms (Berlin, 1968).

Tuszli nevű vidraprémes muff (Martos, v. Komárom m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Tuszli nevű vidraprémes muff (Martos, v. Komárom m.) Bp. Néprajzi Múzeum