Nagy Olga (Nagyernye, 1921–)

romániai magyar folklorista. A kolozsvári Bolyai Tudományegy.-en magyar–néprajz szakon szerzett oklevelet (1950). Tanító Kisiklódon (1940–), majd Széken (1945–). Széken tanár (1947–), szerkesztő (1952–), majd a Kolozsvári Folklór Intézet tudományos munkatársa (1958–74). Szűkebb szakterülete a népmesekutatás. E témakörből cikkei jelentek meg magyar és román szakfolyóiratokban. Szépírói munkásságot is folytat. – F. m. Előbb a tánc, azután a lakoma. Mezőségi népmesék (népmesegyűjt., szerk. és bev. Faragó József, Bukarest, é. n.); A három táltos varjú. Mezőségi népmesék (Bukarest, 1958); Lüdérc Sógor. Erdélyi magyar népmesék (Bukarest, 1969); A nap húga meg a pakulár (Kolozsvár, 1973); Hősök, csalókák, ördögök (Bukarest, 1974); A mesemondó Jakab István (társszerzővel, Bukarest, 1974); Széki népmesék (Bukarest, 1976); A szegény ember táltos tehene. Mévai népmesék (Kolozsvár, 1976); Parasztdekameron. Válogatás népi tréfákból és elbeszélésekből (Bp., 1977); Zöldmezőszárnya. Marosszentkirályi cigány népmesék (Bp., 1978); A táltos törvénye. Népmese és esztétikum (Bukarest, 1978).