kelesztőedény, szakajtó, vájolókosár

a kenyérkészítés eszköze. Formája a kenyérével áll összhangban, ezért kerek, általában fonott kosár, a Szigetközben, Bodrogközben, a Bódva és a Hernád mentén fából faragott tál. Alkalmazása hazánkban a 16. sz.-tól kimutatható. Az erdélyi parasztságnál viszont éppen a kelesztőedény hiánya jellegzetes máig. – A kelesztőedény kialakítása, Ny- és Közép-Európában való elterjesztése valószínűleg a → sütőiparban történt a középkor végén, és összefügg a → kenyér nagyságának megnövekedésével. – Irod. Kisbán Eszter: A kenyér a táplálkozási struktúrában (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970).

Kenyérszakajtó fatál (Sárospatak, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Kenyérszakajtó gyékényből (Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.) Bp. Néprajzi Múzeum