| kétszárnyú ajtó | TARTALOM | kétszer se mondatta magának |
a búzának, rozsnak vegyes vetése. Egyéb neve: kétszerbúza, elegybúza (Alföld), abajdóc (ÉK-Mo.). Az országnak főleg ÉK-i felében a korábbi időkben rendszeresen vetették a kétszerest, azzal az indokkal, hogy a kétfajta gabona közül egyik csak jó lesz, teremni fog. Vetése azért is szaporodott, mert parlaggazdálkodás esetén gyakran a feltört földbe először búzát, majd a tarlójába, ahová sok szem kihullt, rozsot vetettek, s így majdnem fele vetőmaggal kétszerest nyertek. A kétszeres a búzánál több szalmát is adott, de termése kenyérnek is kitűnően megfelelt. Értékesíteni viszont a búzánál nehezebben lehetett, így az utóbbi időben termesztése erősen visszaszorult. Legtovább a szegények termesztették. – Irod. Fél Edit–Hofer Tamás: Az átányi gazdálkodás ágai (Népr. Közl., 1961); Ikvai Nándor: Földművelés a Zempléni-hegység középső részén (Műveltség és Hagyomány, 1967).