kapás szőlő, kapaalja (lat. fossor) | TARTALOM | kapca |
a kapára ragadt sár lekaparására szolgáló, evőkanál nagyságú, lapát formájú eszköz. A kapatisztítót leginkább fából faragták, de készült kovácsoltvasból és pléhdarabból is. Erdélyben, főleg Kalotaszeg falvaiban szerelmi ajándékként ismert, amit díszesre faragtak, vagy kovácsmesterrel díszesre kalapáltattak. Ma már inkább az öregebb parasztemberek használják. A kapatisztítást általában alkalmilag felkapott cserépdarabbal, gallyal, fűcsomóval végzik. Irod. Balassa Iván: A magyar kukorica (Bp., 1960).