kontycsavargató | TARTALOM | kontyfőkötő |
a 19. sz. második felében a lúdtollal (Felvidék, Erdély) és a megfaragott csonttal (Kisalföld) együtt a hajkonty rögzítésére országosan elterjedt eszköz volt. Az általában 1215 cm hosszú kontyfát hegyesedő végű formában (Csorna), keskeny lapként (Lövéte) és szabálytalan pálcika alakban (Rétköz) a 20. sz. elején is használták. A századfordulón kontydeszkává szélesedve, a Budapest környéki nemzetiségi falvakban általános volt. (→ még: kontyvas)