Sándor István (Munkács, 1907) | TARTALOM | sankolás |
földbirtokos, sportember. Vakmerő lovasbravúrjairól volt ismeretes. A néphagyományban neve máig fennmaradt, elsősorban a Pest környéki volt uradalmi cselédek között, továbbá a Dunántúlon és a DunaTisza közén. A hozzá fűződő mondakör főbb motívumai: lovával végignyargal a vár meredek bástyafokán; magasról leugrat; fogadást köt, hogy Bécsből megmutatja birtokát hatalmas tüzet rakat, amely Bécsig látszik. Fogadásból a birkák hasa alatt szűz-dohányt csempész ki Bécsből. Ezeken kívül a mesék és mondák tréfacsinálóinak más cselekménytípusai is fűződnek nevéhez. Irod. Loschdorfer Anna: Dalbetétes mesék (Ethn., 1937); Lestyán Sándor: S. M. az ördöglovas (Bp., 1941).