sarkantyú

lábbeli sarkára erősített fémeszköz, melyet elsősorban lovasemberek használtak. Formája szerint régiesebb módon a csizma sarkára ütötték fel, vagy nyugati módon felkötötték a csizma kérgének felső peremére. Kedvelt volt a pásztorság körében a nagytaréjú sarkantyú, mégpedig inkább a tánchoz. A sarkantyú első említése a 14. sz.-i Königsbergi Töredékben fordul elő. – Irod. Köhler, K.: Die Entwicklung der Tracht in Deutschland während des Mittelalters und der Neuzeit mit besonderer Berücksichtigung der jezeitigen, für die einzelnen Kleidungstücken üblichen herstellungsweise (Nürnberg, 1877); Ecsedi István. A hortobágyi pásztorviselet (Népr. Ért., 1914); Gáborján Alice: Győri lábbeli alakú kerámia edény (Arrabona, 1960).

Matyó férfi nagytaréjú táncsarkantyúja (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m., századforduló)