Savanyó-játék | TARTALOM | savanyú tej |
betyár. A hozzá fűzött mondák Vas, Zala és Veszprém megyében máig is közismertek. Apja Veszprém megyében volt számadó juhász. Működésének fénykora 1878-tól 1884-ig tartott, akkor fogták el mulatozás közben a Halápi csárdában. Nevéhez leggyakrabban egyetlen mondatípus különböző változatait fűzik. Savanyú Jóska apja Bezerédy Istvánnál volt cseléd. A gróf hallott a híres betyárról, és ezért kérte apját, mutassa be neki fiát. Savanyú Jóska álruhában kirabolta a grófot, majd felfedve kilétét minden értékét otthagyta. Más változatokban hátrahagyott írásából derült ki, hogy ő volt a tettes, és apjával küldi vissza a pénzt. A Savanyú Jóskáról szóló mondák a volt uradalmi cselédek között terjedtek el, szociális mondanivalójuk hangsúlyozott. Savanyú Jóska a hős betyár megvédi a cselédeket a kegyetlen úrtól: „Savanyú Jóska meghallotta, hogy Bezerédy István a cselédjeinek a kommenciót nem adja ki, sőt annyira kínozta őket, hogy egyáltalán egy perc nyugtuk sem volt. Akkor elhatározta Jóska, hogy bemegy Bezerédyhez és felszólítja, hogy ha a cselédeknek úgy a természetben, mint pénzben a kommenciót ki nem adja, akkor az életét veszíti.” (Szombathely) (→ még: betyármondák) Irod. Relković Davorka: Adalékok a Somló-vidék folklórjához (Bp., 1929); A gyöngyösi csárda (Veszprém, 1966).