super

a hajóépítő mesterség neve, a hajóács német eredetű megnevezése (schoppen ’tömni’ igéből). A superok a folyóvizen a hajóépítő műhelyhez (superplacc) szállított nyers fatörzsekből kézifűrésszel maguk vágták ki a hajóépítéshez szükséges gerendát, deszkát. A folyóparton előre elkészített alapzaton ácsolták a hajó gerendavázát, majd deszkából készített palánkkal burkolták. A deszkázat illesztéseit, réseit mohával tömítették. A szigetelő anyagot lécekkel, ill. U alakú ún. iszkábaszegekkel rögzítették. – A fahajók hazai építésére a középkor óta vannak adataink. A mesterség super elnevezése a 18. sz. dereka óta ismert. Folyó menti városaink közül különösen a szegedi, szolnoki superok munkáját ismerjük. A 19. sz. folyamán a vasútépítés előtt kibontakozó gabonakereskedelem legfontosabb szállítóeszközei voltak a magyar mesterek által készített fahajók. A gőzhajóvontatás bevezetése után is versenyképesek maradtak egészen a 19. sz. végéig. A csökkenő hazai kereslet miatt külföldi megrendelésre is készítettek sokszáz tonnás fahajókat, így pl. a cári Oroszo. részére. A supermesterek céhes iparosok szintjén éltek, rétegük a 18–19. sz.-i Tisza és Duna menti városaink társadalmának sajátos színét képviselte. A mesterség gyakorlata a század elején visszaszorult, napjainkban halt el, mivel a hagyományos super-technikával készített fakompok, hidasok helyett fémlemezből hegesztett, szegecselt átkelőjárműveket alkalmaznak országszerte 1960–65 óta. – Irod. Reizner János: Szeged története (III., Szeged, 1900); Kovács János: Szeged és népe. Szeged ethnographiája (Szeged, 1901); Juhász Antal: A tiszai tutajozás és a szegedi super-mesterség (A Móra Ferenc Múz. Évkve, 1960–62, Szeged, 1962); Betkovszki Jenő: A tiszai fahajók építése, javítása, népe (Szolnok, 1968).

Lovasdereglye (Szeged, 19. sz. vége)

Szegedi „bőgős hajó” (19. sz. végi tervrajz után)

Kapaccsal dolgozó superok (Szeged, 20. sz. eleje)

Superszerszámok. 1. párna, 2. furdancs, 3. macska, 4. mohozó, 5. sniccer, 6. iszkábás fiók, 7. szögűző, 8. szögszedő, 9. fogas szögszedő vagy heppám, 10. az előbbi feje nagyítva, 11. rajbók.

Superszerszámok. 12. hosszára vágó fűrész, 13. nagy karnic, 14. kis karnic, 15. kallantyú a csapózsinórral, vezetővel, és a festékessel, 16. rókafark, 17. faragófejsze, 18. kerekvéső, 19. faragóbárd, 20. félkész fejsze, 21. kuka vagy srég vezető, 22. kapacs vagy kece, 23. srég vinkli vagy gérléc (Szeged, 19. sz. vége)

Haltárolásra használt halászbárka (Baja, Bács-Kiskun m., 1978)