| szár | TARTALOM | szárazbetegség |
elsősorban mezővárosokban emelt nagygazda, iparos, értelmiségi lakóház, amelynek a tetőszékét a zártsorú utcai beépítéshez alkalmazkodva a telek kocsibehajtó útja, kapuja fölé is kiépítik. Nálunk főleg a 19. sz. második felétől épült sok szárazbejárásos ház, bár kétségtelen, hogy a késő középkor óta alkalmazott háztípus. Ezek közös jellemzője volt, hogy a kapuja alá nyílott az egyes helyiségeket felfűző folyosó, valamint szinte kivétel nélkül mindig lepadlásolták a kapubejárót. Gyakori volt a kapualjak burkolása, nem egy esetben deszkapadlót készítettek. A gazdag paraszti és polgárosult életmód egyik jellemző kísérője volt. Különösen sűrűn találkoztunk vele DK-alföldi agrárvárosainkban. A történeti Mo. Ny-i megyéiben gyakran előfordultak olyan szárazbejárásos házak, amelyek kétsoros alaprajzú, de egymás mellé szembefordítva felépített lakóház közötti tér befedésével kaptak száraz kapualjat. Másik önálló típusnál a lakóház utcai homlokzata, helyiségsora a szárazbejárásos kapualj után cselédlakással vagy magtárhelyiséggel folytatódott, esetleg üzlet vagy kisiparos műhelyhelyiséggel bővült. A száraz kapualjak részben nemesi, uradalmi épületeknél voltak megtalálhatók, de agrárvárosaink központjaiban a nagygazda-családok portáin is kedveltekké váltak.