szégyenpolc

megszégyenítő büntető eszköz volt, amelyet osztrák előírások szerint II. József idején alkalmaztak. Abból állt, hogy a bűnöst – leginkább ünnepnap – többször megismételve egy-egy óra időtartamig hajadonfővel magas állványra állították és a mellére vagy a lábához táblát tettek, amelyre bűnét írták fel. Nem azonos a szégyenpaddal. Emléke ma is él, pl. szokás a rossz magatartású diákot szégyenpadba ültetni.