olejkár

vándorló szlovák gyógyszerárus. A mai Szlovákia (Csehszlovákia) területéről a volt Turóc, Zólyom, Nyitra és Trencsén m.-kben élő szlovákok valószínűleg a 16. sz.-ban a Felvidékre telepített jezsuitáktól tanulták el a gyógyszerkészítés titkait. Mindenféle kenőcsöket, illó olajokat, fűszereket és gyógyszereket árultak. Ezeket maguk gyűtötték és kotyvasztották össze, hogy végig házalják egész É- és D-Európát. Adatok igazolják, hogy útjaik Szicíliától Szibériáig terjedtek. A 18. sz.-ban kb. háromezer olejkár járta huszár ruhában – magát vengerszki doktornak nevezve – Európa útjait. A gyógyszerárusításon kívül az olejkárok kuruzslással is foglalkoztak gyógyhatású növényeik segítségével. Az I. világháború idejéig virágzott ez a mesterség. – Irod. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek (II., Bp., 1929).