Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829–Bp., 1890)

író, néprajzi gyűjtő, történész, az MTA l. tagja (1887), politikus. A székelyudvarhelyi ref. kollégiumban végzett tanulmányai megszakadtak, mert családja 1847-ben örökösödési ügyben Töröko.-ba utazott. 1849-ben szabadcsapatot szervezett, de mire Mo.-ra ért, megtörtént a világosi fegyverletétel. Ezután közelkeleti utazásra indult, majd csatlakozott a szabadságharc Ny-Európában élő emigránsaihoz. Baráti viszonyba vagy jó ismeretségbe került Kossuthtal és körével, Victor Hugóval, Mazzinivel és Louis Blanc-kal. 1859-ben hazatért és a közigazgatásban helyezkedett el. Bejárta a Székelyföldet és ekkor írta meg hatkötetes nagy művét. 1868-ban Pestre költözött. 1871-től haláláig függetlenségi programmal képviselő volt. Újabb jelentős művet nem alkotott. A Magyar Népköltési Gyűjtemény III. kötetében 11 meséje és mondája jelent meg (Székelyföldi gyűjtés. Bp., 1882). Fő munkája, A Székelyföld leírása az államismereti-statisztikai irodalom hagyományain nevelkedett enciklopédikus mű, erősen érzelmi telítettségű, a magyar romantika elkésett nagy alkotása. Orbán Balázs helyszíni adatgyűjtéssel, könyvészeti és levéltári kutatásokkal páratlanul gazdag anyagot gyűjtött össze. Nemzedékek nevelődtek könyvén, amely tevőlegesen hozzájárult a székelyek történeti tudatának erősödéséhez és máig nélkülözhetetlen, értékes tudományos forrás. – F. m. Utazás keleten (I–VI., Kolozsvár, 1861); A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest–Bp., 1868–73); Torda város és környéke (Bp., 1889); Székelyföld képekben (Bevezette Erdélyi Lajos, az előszót írta Sütő András, Bukarest, 1971). – Irod. Ki volt Orbán Balázs? (Székelykeresztúr, 1929); Tavaszy Sándor: Erdélyi csillagok (II., Kolozsvár, é. n.); Kós Károly: O. B., a néprajzkutató (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára, Kolozsvár, 1957); Ortutay Gyula: O. B. (Írók, népek, századok, Bp., 1960); Kósa László: O. B. (Valóság, 1968).

Orbán Balázs