patkó

TARTALOM

Patkó István és János (ill. Sándor)

Patkó Bandi

neve és alakja folklorizáció eredménye. Patkó Bandi nevét egy országszerte elterjedt, szójátékra épített műdal vette szárnyra, az 1875-ben nyomtatott → ponyva nyomán:

Puszta csárda két oldalán ajtó

Oda ugrat pejparipán Patkó

Szép csárdásné, úgy adja fel a szót,

Látott-e már egy lovon hét patkót?

Ha nem látott, jöjjön ide, láthat,

Négyet visel e gyönyörű állat,

Az ötödik magam vagyok, nemde?

Kettő meg a csizmámra van verve.

Alakjához a betyárokra általában jellemző történetek kapcsolódnak, személyéről semmi bizonyosat nem tudunk. Valószínűleg a literátus „Bandi-betyár” egyik folklorizálódott alakja. Patkó Bandihoz kapcsolódó mondák többsége sztereotip fordulatokat elmesélő → betyármondák: a) erdőben szegény asszonnyal találkozik, aki nem fél tőle, ezért megajándékozza, pl. gazdag kereskedőtől veszi el a ruháravalót, de a gazdagot megbünteti, mert rosszat híresztel róla (hasonló hagyomány más betyár, pl. → Vidrócki Marci nevéhez fűződik); – b) halálával kapcsolatos mondák szerint az érte felkínált vérdíjért elárulják. Még a pandúrokkal való tűzharcban is tekintettel van arra, hogy akinek nagy családja van, azt nem öli meg; végül a túlerő áldozata lesz. – Irod. Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág (Kaposvár, 1944); Békés István: Magyar ponyva pitaval (Bp., 1966).