nyáj

legelőre járó kisebb háziállatok (juh, liba) több gazda közös pásztora által őrzött kisebb-nagyobb csapata (Alföld, Dunántúl). A legelőre naponta kijáró sertésállomány neve csürhe, a teheneké csorda. Erdélyben a nyáj neve a magyarságnál sereg, vagy román eredetű szóval turma. A juhtartásban a kor és nem szerint elkülönített csoportok neve fejős, meddő-, ürü-, kosnyáj. – Irod. Lázár István: Néprajzi adatok Alsófehérmegyéből (Ethn., 1895); Györffy István: Juhtartás és tejgazdaság Kalotaszegen (Népr. Ért., 1934); Borzsák Endre: A meddőnyáj (Ethn., 1964).