predialis remanencia

a remanencia speciális változata, amely úgy keletkezett, hogy némely alföldi település jobbágysága a határuk közelében levő pusztára (prédiumra) helyezte ki a nyomásos gazdálkodás egyik → fordulóját. Pusztai nyomás elnevezését is használták. A pusztai nyomások a 18. sz. folyamán keletkeztek. A predialis remanencia elnevezés onnan ered, hogy a jobbágyok az → úrbérrendezés során nem mindenütt vallották be ennek létezését. Az eltagadás fő oka az volt, hogy a jobbágyok attól tartottak, ha e kevesebb földesúri járadékkal terhelt földjeiket bevallják, a rendezés során teljes értékű telki állománynak veszik, s az utánuk járó szolgáltatás és adó így megnő. (→ még: supernatancia) – Irod. Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767–1849 (Bp., 1967).