publikáció <lat. publico ’nyilvánosan bemutat, közzétesz, közöl’>

mezővárosokban, nagyobb alföldi falvakban (pl. Kiskunfélegyházán, Kunszentmiklóson, Hajdúböszörményben, Orosházán stb.) a vasárnapi templomozás után, a városháza vagy a templom előtt tartott hirdetés, hírközlés neve. A hivatalos (törvények, rendeletek, utasítások, tájékoztatások stb.) és magán- (adás-vételi, munkavállalási stb.) hirdetményeket a publikáló városi vagy falusi tisztségviselő olvasta fel a publikáló könyvből a publikáló vagy doboló székből. Ez gyakran mozgatható faállvány volt, amit közvetlenül a publikáció megkezdése előtt vittek csak a színhelyre. Voltak állandó fa- és téglából, sőt betonból megépített publikáló vagy doboló székek is (pl. Hajdúhadházon). A doboló szék elnevezés onnan ered, hogy piaci napokon a doboló kisbíró is innen hirdette ki elsőnek hirdetményeit és több helyen szokásban volt előre is dobszóval felhívni a figyelmet a vasárnapi publikáció megkezdésére. A publikáció nemcsak a hírközlés miatt volt fontos, hanem a találkozás, az alkalmazás, a munkavállalás és bizonyos fajta árucsere lebonyolítása miatt is.

Publikáció a városháza erkélyéről (Karcag, Szolnok m., rajz a 19. sz. végéről)